Jerzy Buzek a szavazás után azt mondta, különös figyelmet fog fordítani az új tagállamok képviseletére.
A kelet-európai elnök megválasztását a felszólaló frakcióvezetők többsége jelképnek minősítette Európa megosztottságának végérvényes befejezésére.
Elődje, Hans-Gert Pöttering hangoztatta, hogy Buzek az EP előző öt évében kiemelten együttműködő partnernek bizonyult európai uniós intézményes kérdésekben is.
Az új elnök állást foglalt az uniós reformszerződés gyors életbe lépése mellett, és - frakciója, a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt álláspontjának megfelelően - sürgette José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök újabb megbízatásának európai parlamenti jóváhagyását is. Barrosoról várhatóan szeptemberben szavaz az EP.
Bejelentették Strasbourgban azt is, hogy a parlament ideiglenes bizottságot állít fel a nemzetközi gazdasági válsággal kapcsolatos problémák megtárgyalására.
Jerzy Buzek lett az EP új elnöke
Jerzy Buzek volt lengyel kormányfőt választotta meg az Európai Parlament (EP) új elnökévé kedden Strasbourgban a 736 főnyi testület.
A 69 éves Buzek a júniusi választások után tartott első ülésen nyerte el a parlament támogatását, amelyben a jobbközép pártok alkotják a legnagyobb erőt.
Ez az első alkalom, hogy az egykori szovjet tömb egyik volt tagállamának képviselője kapja meg a nagyrészt ceremoniális, ugyanakkor tekintélyes tisztséget. Buzek 1997 és 2001 között volt Lengyelország miniszterelnöke, és 2004-ben lett tagja az EP-nek, röviddel azután, hogy országa belépett az Európai Unióba.
Az EP elnökének megbízatása két és fél évre szól. Buzek után bizonyosan egy szocialista képviselő tölti majd be az elnöki posztot. Buzek 555 szavazatot kapott, az összes leadott szavazat 77,84, illetve az érvényes szavazatok 86,18 százalékát.
A volt lengyel kormányfő mellett egyetlen jelölt indult az elnökválasztáson: a kommunista pártokat is magában foglaló Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal frakció jelöltje, Eva-Britt Svensson. Rá azonban mindössze 89-en voksoltak.
